Blog

  • Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

    A várható változásokkal szemben nem védekezni kell, hanem alkalmazkodni. A klímaváltozás is ilyen kihívást jelent. Aki gyorsan és jól alkalmazkodik, az előnybe kerül másokkal szemben. Be kell rendezkednünk a növekvő időjárási amplitúdók, a szélsőséges körülmények közötti eredményes gazdálkodásra.
    Az első lépés az érdekviszonyok radikális átalakítása! Előnyben részesíteni mindazon technikai-technológiai fejlesztéseket, amelyek a sikeres alkalmazkodást szolgálják. Eltörölni mindenfajta vízdíjat és hasonló költségnövelő tényezőt, amit az öntözési és/vagy halastavi célú felhasználásra vet ki az állam. Kamatkedvezménnyel és más úton ösztönözni az öntözési infrastruktúra fejlesztését, az öntözési tevékenység végzését. A komplex megoldások preferálása, melyek célja minél több vizet kivenni a folyókból, és ezáltal az ország területén tartani, hasznosítani.
    A nemesítésben, a művelési ág megválasztásában, a technológia kialakításában az érdekeltséget a klímaváltozás követelményeihez kell igazítani. Aszálytűrő kultúrák, fajok és fajták fokozott használata legyen a cél, a termesztéstechnológiát is ez irányban kell elmozdítani. Ehhez a kívánalomhoz megfelelő ösztönzőkkel orientálni a gazdálkodókat.
    A társadalmat, és főként a gazdatársadalmat megfelelő oktató, nevelő, felvilágosító munka révén felkészíteni a változásokra.

  • A mezőgazdasági épületek és háztartások energiaköltségének csökkentése fontos a versenyképességben és a megélhetésben

    A globális hőmérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet. Állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelentősen nő. Bizonyos betegségek könnyebben elterjedhetnek. E felsorolt hatásokból látható, hogy a mezőgazdaságot közvetlenül érinti a klímaváltozás. Fontos tehát, hogy a mezőgazdasági üzemek maguk is tegyenek a káros hatások enyhítéséért.
    Lehetséges megoldás a biomassza tüzelése, amely a mezőgazdasági rendeltetésű épületek és háztartások energiaköltségeit jelentősen mérsékli. Tanulmányunk olyan megoldást dolgoz ki, melyben a hő előállításához szükséges energia költsége teljes mértékben megszűnik, ami energiaerdő telepítésével lehetséges. A kitermelt erdő egy része a háztartásokban használható fel, másik része a piacon értékesíthető, melynek nyeresége további energiatakarékos beruházásokra használható fel. A faalapú tüzelőanyag a fosszilis tüzelőanyaggal szembeni környezetkímélése, számos pozitív hatása mellett jelentősen hozzájárul a külföldi országoktól való energiafüggőség problémájának megoldásához.

  • Környezeti és társadalmi felelősségvállalás az agráriumban

    Néhány évtizeddel ezelőtt a vidék és a mezőgazdaság fő feladata az volt, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszert és ipari alapanyagot állítson elő, hatékonyan foglalkoztatva a vidéki népesség jelentős hányadát. Később felmerült, hogy csökkenteni kellene az agrárium okozta környezeti terhelést, elsősorban a vegyszerfelhasználást minimalizálva. Ebből a törekvésből fejlődött ki a ma már az egész fejlett világban sikeres biotermesztés, ökológiai gazdálkodás. A század- és ezredfordulón azonban új, sokkal diverzifikáltabb igények is megjelentek; a klímaváltozást előidéző gázok kibocsátás-csökkentésétől a helyi termékek fogyasztásáig, az élelmiszer-biztonságtól a szegény országok megsegítéséig. Tanulmányunk ezekre az új kihívásokra (food miles, locavore, virtuális víz, etikus gazdálkodás) adandó lehetséges agrárgazdasági válaszokkal foglalkozik. Az értékeléshez a teljes életciklus (LCA) és a költség–haszon (CBA) elemzés módszereit, a tevékenységekhez a proaktivitást ajánljuk.

  • Magyarország régióinak értékelése a bioüzemanyagok kisüzemi előállításának szempontjából

    Az elmúlt években több elemzés látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy Magyarország adottságai melyik megújítható energiaforrás hangsúlyozott felhasználására alkalmasak leginkább. A korábban jellemző mezőgazdasági túltermelés, klímaváltozás, a fosszilis energiahordozók drasztikus és tartós áremelkedése azonban hazánkban is a bioüzemanyagok irányába terelte a figyelmet. A fokozott figyelmet indokolja továbbá, hogy a biomassza ilyen irányú felhasználása komplex megoldást kínál nem csupán a fenti problémákra, de a gazdálkodók számára is lehetőséget nyújt az optimális és az életszínvonal emelésére is alkalmas termelési szerkezet kialakítására.
    A kutatás során a szakirodalomban fellelhető módszertan kiegészítésével és részbeni átalakításával olyan elemzés készült, amely Magyarország régióit a bioüzemanyagok alkalmazhatósága tekintetében komplexen értékeli.
    A vizsgálat lehetővé tette, hogy az egyes régiókat a fellelhető statisztikai adatok felhasználásával értékelje. Jelen esetben nem volt cél gazdaságossági, üzemtani számítások elvégzése, de kétségtelen, hogy optimális (de legalábbis ahhoz közelítő) piaci szerkezet ezekkel együtt alakítható ki.
    Jelen tanulmány olyan lehetséges számítási mód bemutatására vállalkozott, amely a rendszerszemlélet követelményeire tekintettel értékelte Magyarország régióit.

  • A bioüzemanyagok használatával járó várható földhasználati változások Magyarországon

    Az egyre növekvő energiafelhasználás, világnépesség és éhezés olyan, több évtizede megoldatlan problémák, amelyeket a klímaváltozás és az ez által kialakult szélsőséges időjárási viszonyok tovább súlyosbítottak, a napjainkban tapasztalható gazdasági válság pedig még inkább megnehezítheti megoldásukat.
    A megújítható energiaforrások szerepének növelésében katalizátorszerepet betöltő Európai Unió már a 80-as évek elején megoldást keresett a túltermelés következtében felhalmozódott szántóföldi termékek felhasználására. Az idők során a támogatási rendszer is a non-food termelést helyezte egyre inkább előtérbe, majd a kialakított direktívák és piaci intézkedések előkészítették, majd biztosították az összefoglalóan biomasszának nevezett megújítható energiaforrások helyét a felhasznált energiahordozók között.
    A folyamatokat a fosszilis energiahordozók egyre nagyobb mértékű áremelkedése gyorsította fel, amely az egyre nagyobb bekeverési arányt ösztönző irányelvekkel együtt nem várt mértékben fokozta a bioüzemanyagok iránti keresletet is.
    Az agro-üzemanyagokkal kapcsolatban nem csupán a károsanyag-kibocsátás pozitív hatásaival vagy gazdasági életképességével kapcsolatban merül fel egyre több kérdés, de a korlátozottan rendelkezésre álló, mezőgazdasági tevékenységbe vont, illetve vonható területek – bioüzemanyagok előállításával is – fenntartható használata szintén a vizsgálatok középpontjába került.
    Annak ellenére, hogy jelenleg a magyar bioüzemanyag-piac működését tekintve még hiányosságokkal küzd, reális annak a lehetőségnek, illetve következménynek a vizsgálata, hogy milyen változások várhatók a földhasználat tekintetében. A rendelkezésre álló adatok alapján várhatóan a művelés alá vont terület nagysága jelentős mértékben nem fog változni, az élelmiszer-ellátás biztonsága érdekében azonban kiemelkedő fontosságú, hogy a szerkezetváltás biztosítsa az emberi, állati és energiaipari ellátást is, amely közvetetten fokozza a gazdálkodók versenyképességét, növeli az életszínvonalukat és hozzájárul a vidéki lakosság vidéken tartásához.

  • Miért az infláció?

    M. Friedman szerint a válságokat a pénzellátás egyenletességének megsértése generálja, mert a monetárszférában előidézett fluktuáció a reálszférára átterjedve ott (válság)ciklusokat eredményez. Friedman kimutatja a Philips-görbe hamis voltát, „természetes ráta” hipotézisében cáfolva azt. A munkanélküliség és az infláció között nincs kapcsolat. A pénzellátás egyenletessége mellett a pénzstabilitás kap még primátust a monetaristáknál, minden más célt megelőzve, az inflációnak a gazdasági makroszerkezetre való káros hatása miatt.

  • Erdőgazdálkodás és erdőtörténet

    Az erdőgazdálkodás az erdők fenntartásának, művelésének, sokoldalú, tartamos hasznosításának az alapja. A Föld lakosságának gyarapodásával a történelem folyamán együtt növekedett az embernek az erdővel szemben támasztott ígénye. Az ígények kielégítésekor hamarosan kitűnt, hogy ezek teljesítésének lehetőségei szigorúan behatároltak. Hosszú távon, tartamosan (fenntathatóan) akkor nyújthatja az erdő a gazdasági, társadalmi élet számára a legtöbbet, ha az adottságainak megfelelően gazdálkodnak. A Föld erdeinek jelenlegi képe több évezredes fejlődés, valamint emberi beavatkozás eredményeként alakult. A jelenlegi felfogás szerinti „korszerű” erdőgazdálkodás az egyes kontinenseken különböző időben, alig egy-két évszázada jött létre. Abban az esetben azonban, ha az ember és az erdő kapcsolatát vesszük alapul, az erdőgazdálkodást célszerű tágabban értelmezni és az emberiség történetével, az ígények változásával együtt tárgyalni. Az ember története folyamán mindenkor a legtöbbet kívánta hasznosítani az erdők által nyújtott javakból. Hamarosan rájött arra is, hogy ezen javak mennyiségét és minőségét a faállományba való beavatkozás útján javíthatja. Ezek a beavatkozások nem mindenkor jártak kedvező eredménnyel. Az erdőgazdálkodók feladata mindenkor, hogy az erdők története által nyújtott tanulságokat értékeljék és hasznosítsák. Ez jelenti az erdőgazdálkodás fejlesztésének az egyik tényezőjét, mert ebben az esetben is: „A történelem az élet tanítómestere”. Ilyen és hasonló megfontolások vezettek ezen írásban foglaltak megfogalmazásához.
    Az erdők valamennyi fája egy olyan történelemkönyv lapját alkotja, amelynek címe: „Erdőtörténet”. A fa évgyűrűi jelentik ezen a lapon a sorokat, az egyes ágörvek közötti részek pedig a sortávolságok meghatározói. Az évgyűrűk átölelik a fa szívét és elmesélik életének történetét. A nagy történelmi távlatokat az egymást követő erdőállományok hordozzák magukban. Nagy idők sokat látott és tapasztalt „tanúi”. Az evolúció évezredeket átölelő folyamatának eredményeként jelentek meg a különböző fafaj-összetételű állományok, a devonkorszaki páfrányerdőktől a mai gyertyános bükkös tölgyesekig. Olyan erdőtársulások (erdei ökoszisztémák) jöttek létre, amelyek összetételébe, szerkezetébe az ember egyre nagyobb mértékben avatkozott be azért, hogy az erdő haszna megfeleljen ígényeinek. A baj akkor következett és következik be, ha az ember érdekei feledtetik az igazságot, amely szerint az erdő a fák társadalma, ahol a társadalmi együttélés íratlan szabályait a természeti törvények fogalmazzák meg, amelynek figyelembevételével az erdővel gazdálkodni kell!

  • Séta a fák tetején

    Az ausztriai tapasztalatok bizonyítják, hogy az alulról indult kezdeményezés hosszú távon úgy válhat életképessé, ha találkozik a fentről is támogatott építkezési szándékkal. Az egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő megoldások szinergikus hatást generálnak. A LEADER akciók fontos eredménye az identitás erősítése, a folyamatos és megújulni képes helyi kezdeményezés, az alulról építkező folyamat napirenden tartása.