Blog

  • Felelős tervezés a finnországi LEADER-ben

    A finnországi LEADER tapasztalatok a tervezésben a helyi ismeretek, sajátosságok, körülmények számbavételének fontosságát hangsúlyozzák. A résztvevők kreativitását számos találkozás, megbeszélés, workshop és egyéb kommunikációs eszköz segítségével célszerű felkelteni, illetve mozgásba hozni. A helyi stratégiák tervében az eddigiek alapján fontos a közérthetőség, a helyiekkel való elfogadtatás, a hatóság támogató egyetértése, a vidéki élet minőségének javítására irányuló helyi igények világos tükröződése.

  • Az EU-tagsággal járó főbb változások a magyar agrárgazdaságban

    Az EU Közös Agrárpolitikája az eddig eltelt években és az elkövetkező évek során is meghatározó tényező lesz a magyar agrárgazdaság folyamatainak alakulásában. A KAP folyamatosan változik, átalakul és továbbfejlődik. Ehhez kapcsolódik, hogy a kibővült Európai Unió közös költségvetése biztosítani tudja a meglévő közösségi politikák finanszírozását, és e mellett eleget tudjon tenni a versenyképesség növelésének is. Ezen egyensúlyra való törekvés nagy kihívás az EU számára. Ugyanakkor Magyarországnak kiemelt érdeke a közös finanszírozási politika hosszú távon történő fenntartása. Az is fontos számunkra, hogy a megfelelő szintű közösségi preferencia (importvédelem) fennmaradjon, mert az élelmiszerekre, környezetvédelemre és állategészségügyre vonatkozó európai követelmények szigorúbbak, mint a nemzetközi versenytársak által támasztott követelmények. A globalizált piacon megjelenő gyenge minőségű, az élelmiszerbiztonsági követelményeknek nem megfelelő, bizonytalan származású termékektől védeni kell a piacot.
    Mind az EU KAP-jának továbbfejlesztésében, mind a magyar agrárpolitika alakításában olyan egységre kell törekedni, hogy valóban megvalósuljon a mezőgazdaság gazdasági, környezetvédelmi, szociális, valamint vidékfejlesztési funkciói közötti összhang.

  • A döntéstámogató módszerek alkalmazása a magyar bioüzemanyag-program előkészítésére

    A jelenlegi és a közeljövőben prognosztizálható piaci viszonyok között megalapozatlannak látszik a mezőgazdasági termelés további növelése. A magyar benzin-felhasználás nyolcada előállítható lenne hazai termelésű kukoricából az agro-ökológiai adottságok jobb kihasználásával anélkül, hogy csökkenne az emberi és állati fogyasztásra előállított agrártermékek mennyisége. A biohajtóanyag-programok megvalósításához elengedhetetlen a viszonylag stabil társadalmi-gazdasági környezet. Jelentős nyomás nehezedik a kormányra a különböző nyomásgyakorló csoportok részéről annak érdekében, hogy a nagy volumenű beruházások kockázatának jelentős részét áthárítsák az állami költségvetésre. Hosszú távon, a liberalizált világpiac viszonyai között az európai nyersanyagra alapozott bioüzemanyag-programok gazdaságossága kétséges. A közgazdasági szempontból ütésálló projektek kialakításához nélkülözhetetlen a jól megalapozott, szimulációra alapozott kockázatelemzés elvégzése.

  • Gondolatok a magyar mezőgazdaság versenyképességéről

    A magyarországi mezőgazdaság helyzetére a csökkenő versenyképesség, pozíció- és piacvesztés jellemző, belföldön és külföldön. A hazai agrárvilág legsúlyosabb gondja a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás hiánya, amiben sajnos szerepet játszik az is, hogy az egyébként szükségszerű mezőgazdasági rendszerváltás nem járt együtt korszerű agrárstratégia kibontakozásával, az EU csatlakozásra való megfelelő felkészüléssel. Rendkívül káros a termelési szerkezet extenzív irányú eltolódása, az alacsony jövedelemtermelő képesség. A kiindulási állapot mellett, a helyzet javításában célszerű számolni az európai mezőgazdaság és agrárpolitika változásaival is. A versenyképesség javítása közmegegyezésre épülő stratégiát, komplex tennivalókat igényel. Ebben szerepet játszik az agrárpiacok várható liberalizálása, a biotechnológiával, a GMO növényekkel kapcsolatos hazai jövőbeni álláspont, a bioenergiai fejlesztés mérlegelése, a KAP jövője, a hazai harmonikus üzemi struktúra, a földtulajdon rendezése, a gyors technológiai fejlesztés, melyen belül különösen fontos a kutatások felkarolása, sürgető a termelők összefogása, az állami és magánszféra hatékonyabb együttműködése, valamint a mezőgazdaság és vidék új típusú szintézise.