A kistelepüléseken – melyek zömében többféle hátránytól is érintettek – a Magyarországon „kitalált” gondnoki szolgálat sajátos és hasznos megoldása a különféle hátrányok ellensúlyozásának. Ráadásul a megoldás költségei alacsonyak, s a helyi lakosság igen jól fogadta a rendszer bevezetését. A gondnoki szolgáltatások színes palettája felöleli a személyes szolgáltatásokat (orvoshoz szállítás, gyermekek szállítása iskolába, óvodába stb.), különféle feladatok előmozdítását (sport, szabadidő stb.) és a helyi önkormányzati tevékenység segítését (ebédszállítás stb.)
Blog
-
Gazdasági lehetőségek az integrált búzatermelésben agrár-környezetgazdálkodási programok által egy magyar mezőgazdasági vállalkozásban
A szántóföldi alapprogram kifizetési összege jelentősen meghaladja a szabályozások betartásából adódó többletköltségeket, és ezáltal javulhat az életképes mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi helyzete és versenyképessége.
Az integrált célprogramba való esetleges belépéssel kapcsolatos előkalkuláció alapján megállapítható, hogy a célprogram által meghatározott többletköltség az integrált célprogram által kiosztott többletkifizetésnek csak a felét használná fel.
Érdemes élni a lehetőségekkel, amiket ezek a programok nyújtanak, mivel általuk a vállalkozás rendszeres, biztos és jelentős jövedelemhez juthat. -
Környezetpolitikai Fórum-sorozat, 2008 – Új kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban
A környezetpolitikai fórum résztvevői a legfontosabb kihívások között a fenntarthatóság megvalósításával, a klímaváltozással, az élelmiszer-ellátás biztonságával, az édesvizekkel és az energiaproblémákkal foglalkoztak. A fenntartható fejlesztés mindenekelőtt az emberi létezés, a lakosság egészséges életkörülményeit kívánja szolgálni. Ezt segíti a Magyarországon megalakult Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amely mindenekelőtt a különféle kihívások felmérésére és az eszkre adható válaszokra összpontosít. A klímaváltozásra való felkészülés – amely szorosan összefügg a fenntarthatósággal – akkor is szükséges, ha nem zajlik a klímaváltozás folyamata, mert az eddigi időjárási anomáliákra adható válaszok, valamint az olaj- és földgázfelhasználás csökkentése ezt mindenképpen indokolja. A hazai mezőgazdaság néhány szántóföldi növényre – kalászosok, kukorica, napraforgó, repce – egyszerűsödő termelési szerkezet, az állatállomány nagyarányú csökkenése hátrányos a fenntarthatóság nézőpontjából, amit bonyolít az élelmiszerek áremelkedése, az élelmiszer-ellátás biztonsága, a víz korlátozó szerepének növekedése. A fórum résztvevői nemcsak véleményeket fogalmaztak meg, hanem a megoldások tárházát is sorolták, s a civil öntevékeny kezdeményezések fontosságát is hangsúlyozták.
-
Akciócsoport szerepe a minőségbiztosításban
A magyarországi Tisza déli részén elhelyezkedő 10 paprikatermelő település akciócsoportja a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás révén, a közös beszerzés és értékesítés segítségével kívánja a piacokat visszaszerezni, illetve piaci expanziót elérni. A helyi intézkedések 10 pontban összegezve szolgálják a célok elérését, melyek első eredményei biztatóak.
-
Környezetvédelmi adóreform európai tapasztalatai és magyarországi lehetőségei
Az egyre súlyosbodó környezeti problémák és a nem szűnő munkanélküliség miatt a környezetvédelmi adóreform elképzelésének aktualitása egyre inkább nő. A környezetvédelmi adóreform célja a hagyományos adórendszerek bevételsemleges módon történő átalakítása, melynek következményeként javul a környezet állapota, valamint nőhet a foglalkoztatottság. Több európai ország az erre vonatkozó koncepciót már sikeresen megvalósította. A globális környezeti problémák megelőzése, a természeti erőforrások kimerülésének megakadályozása Magyarország előtt is megoldandó feladat.
-
A hazai mezőgazdasági együttműködésekről a gazdálkodás folyóiratban I.
A hazai mezőgazdasági együttműködési integrációs törekvéseket a Gazdálkodás 1958-tól folyamatosan ismertette. A korabeli, ún. „szocialista” mezőgazdasági nagyüzemeknek a múlt század 50-es éveiben zajló szervezése után a témakör egyre jobban teret nyert, és mind gyakrabban jelentek meg folyóiratunk hasábjain. Az első ilyen írások a háztáji gazdaságok és szövetkezetek kooperációs lehetőségeiről szóltak, de az idő előrehaladtával mind több tanulmány jelent meg az akkori szövetkezeten belüli együttműködési formák elterjedéséről, eredményeiről.
A megjelent írások nemcsak a gyakorlati tapasztalatokról adtak számot, hanem a témával foglalkozó hazai és nemzetközi konferenciákról is részletesen beszámoltak. A Gazdálkodás – teljességre törekedvén – nemcsak a hazai helyzetről készült tanulmányokat, hanem külföldi szakemberek e témakörben készült tanulmányát, illetve tanulmánykötetének recenzióját is folyamatosan közreadta, ezzel is segítve a hazai szakemberek tájékozódását, szemléletének formálását a mezőgazdaságban már működő, illetve kívánatos együttműködési formákat illetően. Ezekben az írásokban – legalábbis a kezdeti időszakban – az egyes szerzők eléggé „szabadon” kezelik az együttműködéssel kapcsolatos különféle fogalmakat, és gyakorta integrációról beszélnek olyan esetekben is, amelyek – mai felfogásunk szerint – nem tekinthetők integrációnak.
A 70-es évek elejétől már egyre gyakoribbak azok a tanulmányok, amelyek nemcsak néhány termelőszövetkezet összefogásáról és annak tapasztalatairól szólnak, hanem a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok közötti együttműködések új formáiról – az úgynevezett vállalatközi kooperációkról – tájékoztatnak, kiemelve azok jelentőségét. Nagy lendületet adott ennek a folyamatnak az 1968-ban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer, ami a mezőgazdaságban éreztette leginkább kedvező hatását. Az integrációval kapcsolatos terminológia egységesítését azonban csak 1974-ben, a hét szocialista ország közgazdászainak Budapesten rendezett tudományos konferenciáján sikerült kialakítani. Az új gazdaságirányítási rendszer kedvezett a mezőgazdaságban gyorsan terjedő együttműködéseknek. -
Séta a fák tetején
Az ausztriai tapasztalatok bizonyítják, hogy az alulról indult kezdeményezés hosszú távon úgy válhat életképessé, ha találkozik a fentről is támogatott építkezési szándékkal. Az egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő megoldások szinergikus hatást generálnak. A LEADER akciók fontos eredménye az identitás erősítése, a folyamatos és megújulni képes helyi kezdeményezés, az alulról építkező folyamat napirenden tartása.
-
Fiatal gazdák vidéken tartása
Az agrárnépesség generációs problémájának megoldására a támogatási intézkedések önmagukban kevésnek bizonyulnak. Bizonyos esetekben a vállalkozási kedv meglét hiányzó anyagi bázissal párosul, s ez akadályozza a fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindítását. Az elszigetelődés, az információ hiánya és a létbizonytalanság szintén olyan problémák a fiatal agrárnépesség körében, melyet kezelni indokolt. A vállalkozásindítást elősegítő támogatás pályázati rendszerét célszerű lenne a már elindult, de még nem életképes gazdaságokra is kiterjeszteni. Mivel a támogatások utófinanszírozásúak, a fiatal gazdák többsége pedig, tőkehiánnyal küzd, javasolt a támogatási előleg mértékének növelése. Az önkéntes összefogás támogatása, a Nemzeti Földalapnál meghirdetett földek vásárlási feltételeinek könnyítése, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és a komplex vállalkozásvezetési ismereteket nyújtó agrár-szakemberképzés szintén a fiatal gazdák vidéken maradását segítené elő.
-
Mesterek Utcája
A „Mesterek Utcája” elnevezésű ausztriai LEADER projekt három lépésben, fokozatosan jött létre, melynek keretében a kisvállalkozások, kézműiparosok hálózatba szerveződtek. A hálózat hatékony marketingtevékenységet folytat, s közös standok, vásárok, kiállítások stb. szervezésével új piacokat nyit a hálózatban részt vevők számára. A hálózatban részt vevő 155 tag nemcsak a turizmussal való együttműködés lehetőségeit aknázza ki, hanem fejleszti, korszerűsíti a kézművesség arculatát, egymást motiválják és egészséges versenyt indukálnak.