Blog

  • Észak-Magyarország Régió kitörési lehetősége a kisvállalkozás

    Az Észak-Magyarország Régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-a. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. A régió kitűnik lenyűgöző szépségű, érintetlen természeti értékekben gazdag tájaival, jelentős ökológiai potenciáljával. Természeti kincsei között találjuk a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrásokat. Az egri és gyöngyösi – Európában is ismert – Tokaji borvidéke világhírű.
    Észak-Magyarország Régió jelentős gondja az alkalmazkodási és modernizációs válságból fakadó országos átlagot meghaladó munkanélküliség, az alacsony foglakoztatás, a leszakadó települések és lakossági csoportok koncentrált megjelenése.
    Mivel a kisvállalkozások a régióban is döntő, közel 70%-os szerepet vállalnak a foglalkoztatásban, ezért a társadalmi, gazdasági felemelkedés nem lehetséges a kisvállalkozások számának és versenyképességének javítása nélkül. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy milyen feltételei vannak ennek.
    Részletekbe menően vizsgáltuk azt, hogy a hálózati gazdaság elemei milyen szerepet játszanak a régió gazdaságában és a kisvállalkozások tevékenységében. Megállapítottuk: ezen a téren is sok még a kiaknázatlan lehetőség. Javaslatokat adunk a helyzet javítására.
    Szekunder és primer kutatásokat végeztünk a régió nagyvállalatai, kisvállalkozás-támogató szervezetei, kisvállalkozásai körében annak megállapításra, hogy milyen feltételei vannak a kisvállalkozói versenyképesség növelésének.
    Az általunk megtervezett és kidolgozott REgionális Kisvállalkozás TÁmogató Rendszer (REKTÁR) létrehozása, hatékony működtetése lapvető módon segítené a kisvállalkozói versenyképességet. Végezetül gyakorlatban hasznosítható javaslatokat dolgoztunk ki a régióban működő kisvállalkozások versenyképességének fenntartható növelésére.

  • Közmegegyezés és összefogás nélkül nincsen agrárjövő!

    A gazdálkodás eredményessége sokban azon múlik, hogy helyesen mérlegelik az adottságokat és a lehetőségeket, s időben felismerik a mozgástér korlátait. Az érdekek felismerésére és összehangolására alapozható az oly kívánatos közmegegyezés. Egyre sürgetőbb az agrártámogatások társadalmi elfogadottságának ügye, legitimitása, ami a polgári fejlettség szintjét is jelzi. Szemérmes kérdés az agrárszféra közteherviselése, amire azonban célszerű felkészülni és szembenézni. A földkérdés megoldása sürgető, nemcsak az állattenyésztés ellehetetlenülése miatt, hanem főleg azért, mert 2011 után reális lehetőség, hogy külföldiek kezére jut a magyar föld jelentős hányada!

  • Kialakulóban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

    Magyarország fejlődésének megvalósítására példátlan lehetőség nyílik az elkövetkezendő években. Ebben nagy szerepet játszik a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása. Ennek érdekében a résztvevő önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, helyi közösségeket, vagyis a szereplőket és a fejlesztési folyamatokat célszerű hálózatba tömörítve működtetni, az európai uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelően. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat intézményrendszere, amely információáramlással, tanácsadással, tapasztalatok és a gyakorlatok cseréjével, képzéssel, térségközi és nemzetek közötti együttműködéssel, projektgenerálással, többszereplős fejlesztésekkel, folyamatsegítéssel, partnerség elvén nyugvó együttműködés ösztönzésével segíti a vidékfejlesztés hatékony megvalósítását.

  • Környezettudatosság a turizmusban: az életmód, a turizmus és a fenntartható fejlődés összefüggései

    Egy fa életmódja annak a bizonyos fának az egyéniségét és önkifejezését tükrözi a környezethez való igazodásban. Akkor ismerjük meg ezt az életmódot, amikor látjuk azt… hiszen ekkor értjük meg, hogy minden fának van egy életszerkezete, mely nem csupán mechanikus válasz a környezeti hatásokra. Ez nagyon igaz az emberekre is.
    Alfred Adler

    Adler elméletében az „életmód” nem csak arra utal, hogy mi módon élünk, oldunk meg problémás ügyeket, hanem arra is, hogy hogyan kezeljük a személyes kapcsolatainkat. Meggyőződése volt, hogy mindegyikünk egy jellegzetes, egyedi személyiség, saját magunkra jellemző életstílussal. Nem csoda azonban, hogy a 20. század eleje óta, mikor is ez a kifejezés megszületett, az „életmód” fogalmának a jelentése is óriásit változott. Manapság sokkal inkább használjuk olyan életmód vagy életstílus kifejezésére „amely egy egyén, illetve csoport viselkedésmódját, valamint értékeit tükrözi”. A globalizáció következtében, mely egyre inkább változtatja világunkat egy világfaluvá, az életmód is gyorsabban változik, mint eddig valaha. Ennek következtében „a turisták személyes szükségleteikkel és viselkedésükkel kapcsolatos nézeteik megváltoznak”.
    Ebben a rövid cikkben a fő hangsúlyt a turizmus és az életmód közötti kapcsolatra helyeztük. Miután röviden áttekintettük a különböző életciklusokat, melyek Knowles szerint alapvetően befolyásolják döntéseinket, megvizsgáljuk a turisták döntésire hatást gyakoroló többi tényezőt is. Ezen tényezők két legfontosabbika, nem meglepő módon, a szabadon felhasználható jövedelem, illetve a nyaralásra fordítható idő. Érdekes módon a fejlett nyugati országokban a legtöbb embernek nem is annyira a nyaralás anyagi terhei jelentenek akadályokat, mint inkább az erre a tevékenységre fordítandó idő hiánya. Ez pedig szükségszerűen olyan igényeket támaszt, melyekre nem volt példa az elmúlt évtizedek folyamán. A rövidebb, egzotikus helyeken eltöltött, évente több nyaralás egyre inkább keresettebb. Emellett, köszönhetően a társadalmi változásoknak, nő a népszerűsége a mindeddig piaci résnek számító, meglehetősen megdöbbentő célzatú szabadidő-eltöltési formáknak is.
    Nyilvánvaló, hogy a külföldi utak már nem számítanak annyira luxusnak, mint egykor. Ennek következtében egyre többen engedhetik meg maguknak az utazást – legyen az nyaralás vagy üzleti út –, így járulva hozzá a manapság legégetőbb problémához. A klímaváltozás, melynek hatását már érezhetjük is, minden bizonnyal hatással lesz mindannyiunk életére. Mit tehetnek az utazók, hogy kisebb negatív hatást gyakoroljanak a környezetre, illetve azért, hogy ne csupán a jelen igényeket lehessen kielégíteni, hanem a következő generációkét is? Egyik célja ennek a tanulmánynak az, hogy elgondolkoztassa az olvasót, hogy a jelen és jövőbeli turisztikai tendenciák milyen hatással lesznek a természeti környezetre.

  • Az agrárgazdaság és vidékfejlesztés az 1960-as évektől az EU csatlakozásig Magyarországon

    Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés Magyarországon egymástól elválaszthatatlan fogalomként ivódott be az emberek tudatába, egészen az 1990-es rendszerváltásig, hiszen a fejlődés a vidék felemelkedését is szolgálta. Ezt követően ennek az egymásrautaltságnak a hiánya időről időre – a régiókban ugyan eltérően –, de a rendszerváltás után a gyökeresen megváltozott és folyamatosan változó körülményeknek megfelelően követelményként fogalmazódott meg, egészen az európai uniós csatlakozásig. A csatlakozás után egy-két évvel azonban ismételten – bár a régebbi gyakorlattól eltérően – mint egymástól elválaszthatatlan, egymáshoz kapcsolódó fogalomként, kategóriaként jelent meg az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés.

  • Turisztikai pozicionálási eljárások Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek példája alapján

    A szekunder kutatás a vidéki kistérségi turizmus kapcsán megvizsgálja a döntő tényezőket és azok összefüggéseit. Az elemzés a vidéki kistérségek turisztikai lehetőségeire és a turizmus teljesítményére összpontosít. A diszkriminancia-analízist használtuk az jellemzők két, illetve több csoportba sorolásához, meghatározott prognózisok alapján. Az eredmény magában foglalja a besorolási mátrixot, a négyzetes eltéréseket, a lineáris diszkriminancia-függvényt, a közepes általános eltéréseket, a kovariancia-mátrixokat és az egyes észrevételek besorolási menetének összefoglalóját. Ezt követően besoroltuk a vidéki részterületeket turizmus-fejlesztési stratégiájuk alapján. Az egy csoportba tartozó részterületeknek egyforma fejlesztési stratégiával kellene rendelkezni. Ez a besorolás hasznos alapként szolgálhat a vidékfejlesztés, illetve a turizmus fejlesztésének elképzeléseihez.

  • Európai uniós tapasztalatok

    A vidékfejlesztési EU és nemzeti források jobb, hatékonyabb hasznosulásának fontos eszköze a LEADER, amely a helyi kezdeményezések és stratégiák megvalósításának eszköze, kerete, szervezete, amely pályázatok segítségével, szakszerű menedzsmenttel oldja meg céljait, elképzeléseit. A nemzetközi tapasztalatok hasznos tanulságul szolgálnak a magyarországi LEADER széles körű kibontakoztatásához, s a célok eredményes magvalósításához.

  • A vidékfejlesztési lehetőségek és a vadászturizmus lehetséges szerepe a vidékfejlesztésben

    A vidékfejlesztés az EU és Magyarország jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. Arra kell törekednünk, hogy vidéken csökkenjen az elvándorlás, új munkahelyek teremtődjenek és érvényesüljenek a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem elvei és céljai. Ehhez szükségesek az EU pályázattal elnyerhető források.
    Az EU vidékfejlesztési prioritásai az „élhető vidék” megteremtését szolgálják. A vidékfejlesztéshez kapcsolódik a turizmus, amely a kieső mezőgazdasági bevételek kompenzálását segíti.
    A turizmus fejlesztésében jelentős szerepet kaphatnak a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, hiszen jól harmonizálhatók a vidékfejlesztéssel, illetve a falusi- és ökoturizmussal. A vadászturizmus és vadgazdálkodás a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, így fontos lenne megjelenítése a vidékfejlesztési támogatásoknál. A vadgazdálkodás és vadászati turizmus – földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül – a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat.
    A vadászturizmus csak részben kapcsolódik a meglévő idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervező irodák látják el. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketingmunkán és a szolgáltatások színvonalán tovább kell javítani.
    A magyarországi vadászati turizmus Európában vezető helyet foglal el. Pozíciójának megőrzése és javítása elemi érdekünk.