Mire jó egy fás legelő? – Esettanulmányok a Dél-Dunántúlról

Bérces Bence - Tóth Katalin - Csonka Arnold

Kulcsszavak: erdőgazdálkodás, agrárerdészeti rendszerek, silvopastoral, Q23, Q26, Q50

Az elmúlt évtizedekben a tradicionális természetközeli gazdálkodási formák a mezőgazdaság fejlődésével fokozatosan háttérbe szorultak. Igaz ez a magyarországi fás legelős gazdálkodásra is, annak ellenére, hogy a fás legelők mind környezeti, mind gazdasági szempontból képesek hasznot hozni, különösen egy eddig alig vagy egyáltalán ki nem használt területen. Tanulmányunkban éppen ezért a fás legelők által nyújtott előnyökkel foglalkozunk. Az áttekintett szakirodalmak gerincét az Európában megvalósított és dokumentált, gyakorlatból vett fás legelős esettanulmányok képezik. A dolgozat másik felében egy fás legelős tradíciókban gazdag régióból, a Dél-Dunántúlról mutatunk be primer esettanulmányokat. Az esettanulmányok feldolgozása során a gazdasági tényezőkön túl az egyéb motiváló tényezőkkel is foglalkoztunk. Így pontosabb képet alkothattunk a gazdaságok kialakítása mögött álló okokról. A feldolgozott esettanulmányok kiértékelése tette lehetővé, hogy megfelelő szempontok mentén térképezzük fel a fás legelőket hasznosító dél-dunántúli gazdák véleményét. A mélyinterjús kutatásunk eredményei rámutatnak, hogy a neoklasszikus közgazdaságtan által feltételezett profitmaximalizáló racionalitás mellett más indítékok is vezérelhetik a gazdákat a fás legelőre alapozott állattartás működtetésére, ezek közül a legfontosabb a természetközeli, nyugodt életstílus. Fontos megfigyelés, hogy egyik vizsgált gazdaság sem tudott elérhető ösztönző támogatást igénybe venni, ami betudható a szigorú és igen specifikus kötelezettségeknek – a gazdálkodók véleménye szerint az elvárt fasűrűség kialakítása nem volt életszerű ezekben a pályázati kiírásokban.

Teljes cikk