A szekunder kutatás a vidéki kistérségi turizmus kapcsán megvizsgálja a döntő tényezőket és azok összefüggéseit. Az elemzés a vidéki kistérségek turisztikai lehetőségeire és a turizmus teljesítményére összpontosít. A diszkriminancia-analízist használtuk az jellemzők két, illetve több csoportba sorolásához, meghatározott prognózisok alapján. Az eredmény magában foglalja a besorolási mátrixot, a négyzetes eltéréseket, a lineáris diszkriminancia-függvényt, a közepes általános eltéréseket, a kovariancia-mátrixokat és az egyes észrevételek besorolási menetének összefoglalóját. Ezt követően besoroltuk a vidéki részterületeket turizmus-fejlesztési stratégiájuk alapján. Az egy csoportba tartozó részterületeknek egyforma fejlesztési stratégiával kellene rendelkezni. Ez a besorolás hasznos alapként szolgálhat a vidékfejlesztés, illetve a turizmus fejlesztésének elképzeléseihez.
Blog
-
Magyarország élelmiszeriparának helyzete a klímaváltozás és a bioenergia-felhasználás tükrében
Megállapítható, hogy a klímaváltozás és a bioenergia-felhasználás növekedése jelentős kihívásokat jelent az élelmiszer-termékpálya egésze számára, és az azoknak való megfelelés koordinált és szakszerű lépések sokaságának megtételét teszi szükségessé a piaci és az állami szereplők részéről egyaránt.
-
Európai uniós tapasztalatok
A vidékfejlesztési EU és nemzeti források jobb, hatékonyabb hasznosulásának fontos eszköze a LEADER, amely a helyi kezdeményezések és stratégiák megvalósításának eszköze, kerete, szervezete, amely pályázatok segítségével, szakszerű menedzsmenttel oldja meg céljait, elképzeléseit. A nemzetközi tapasztalatok hasznos tanulságul szolgálnak a magyarországi LEADER széles körű kibontakoztatásához, s a célok eredményes magvalósításához.
-
A vidékfejlesztési lehetőségek és a vadászturizmus lehetséges szerepe a vidékfejlesztésben
A vidékfejlesztés az EU és Magyarország jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. Arra kell törekednünk, hogy vidéken csökkenjen az elvándorlás, új munkahelyek teremtődjenek és érvényesüljenek a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem elvei és céljai. Ehhez szükségesek az EU pályázattal elnyerhető források.
Az EU vidékfejlesztési prioritásai az „élhető vidék” megteremtését szolgálják. A vidékfejlesztéshez kapcsolódik a turizmus, amely a kieső mezőgazdasági bevételek kompenzálását segíti.
A turizmus fejlesztésében jelentős szerepet kaphatnak a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, hiszen jól harmonizálhatók a vidékfejlesztéssel, illetve a falusi- és ökoturizmussal. A vadászturizmus és vadgazdálkodás a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, így fontos lenne megjelenítése a vidékfejlesztési támogatásoknál. A vadgazdálkodás és vadászati turizmus – földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül – a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat.
A vadászturizmus csak részben kapcsolódik a meglévő idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervező irodák látják el. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketingmunkán és a szolgáltatások színvonalán tovább kell javítani.
A magyarországi vadászati turizmus Európában vezető helyet foglal el. Pozíciójának megőrzése és javítása elemi érdekünk. -
Kihívások és lehetőségek az állati termék előállításban
Az állati termékek előállításában a jövő kihívásai a 2000-2020/30 évtizedekben összetettek, s mindenekelőtt a növénytermelésen keresztül bontakoznak ki, s jórészt a lehetőségek megragadása is innen eredeztethető. A kihívások között a növekvő népesség, az emelkedő életnívó, a bioenergia igényei, a bio-csomagolóanyagok térnyerése, a termőföld területének, valamint az öntözésre alkalmas vízkészletek csökkenése, a tengeri halállomány zsugorodása, s nem utolsósorban a sok bizonytalansággal jelentkező klímaváltozás a meghatározó. Ezekre keressük a megfelelő válaszokat.
-
A LEADER összefogás vidékfejlesztési jelentősége
Az Észak-Magyarország Régió nyolc településének LEADER összefogása gazdasági téren összekapcsolja a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat. A nagyon mutatós kulturális és más hagyományokat pedig nemcsak megőrzi, hanem „eladhatóvá”, hasznosíthatóvá is teszi. Továbbá előmozdítja a fiatalok helyben tartását, felkarolja a helyi mesterségeket, s természetesen maximálisan szolgálja az ott élők szükségleteinek, igényeinek kielégítését. A megkezdett út szép eredményekkel kecsegtet.
-
Értékrendszer és élelmiszer-preferencia vizsgálata a munkahelyi étkeztetés piacán Békés megyei primer kutatás tükrében
Jelen publikációban az értékrend vizsgálatán keresztül törekedtem az élelmiszer-preferenciák szintjén megmutatkozó differenciák karakterizálására, mivel megítélésem szerint az értékrend szintjén kirajzolódó különbségek visszatükröződnek a konkrét termékválasztás, így az élelmiszerválasztás szintjén. Faktor- és klaszteranalízis módszerével bizonyítottam, hogy az értékrend alapján képzett fogyasztói csoportok az élelmiszer-fogyasztás szempontrendszere szerint is különbségeket hordoznak.
Publikációmban törekedtem továbbá az egyénre jellemző élelmiszer-preferencia, mint a munkanapokat jellemző étkezési módot determináló tényező jellemzésére is. Az eredmények tükrében megállapíthattam, hogy az időhöz köthető preferenciák élelmiszer-választást befolyásoló hatása érzékelhető a fogyasztói véleményekben, de korántsem tekinthetők dominánsnak. Az élelmiszerválasztás szempontrendszerében még mindig jelentős szerepe van a minőség külső és belső ismérvrendszerének, valamint az árhoz köthető elemek határozottan elsőbbséget élveznek. A vizsgálati eredmények alapján megállapíthattam, hogy az élelmiszer-fogyasztásra jellemző preferencia-sorrend meghatározza a munkahelyi étkezési alternatívák rangsorát. -
A gazdaságmatematika alkalmazásának tükröződése a Gazdálkodás folyóiratban III
Az új gazdaságirányítási rendszer 1968-ban történt bevezetése nemcsak új lendületet adott a gazdaságmatematikai módszerek mezőgazdasági alkalmazásának, hanem egyben differenciálta is azok alkalmazási területeit. Míg korábban a vállalati tervezésben való alkalmazás szinte „egyeduralkodó” volt, addig a 70-es éves második felétől egyre gyakrabban találkozunk makrovállalati (és vállalaton belüli) elemzésekkel foglalkozó írásokkal. Kétségtelen – ezt a megjelent írások száma és az alkalmazási területek széles köre is igazolja –, hogy a gazdaságmatematika mezőgazdasági alkalmazásának „fénykora” a múlt század 70-es éveiben volt. Ahogy közeledtünk az 1989-es rendszerváltáshoz, az érdeklődés észrevehetően lanyhult. Külön tanulmányt érdemelne annak vizsgálata, hogy ez mivel magyarázható. Mindenesetre több mint elgondolkodtató, hogy a piacgazdasági környezetben működő mezőgazdasági vállalkozások sem a tervezésben, sem pedig az elemzésben nem mutattak érdeklődést. Ennél már csak az a meglepőbb, hogy a tudományos élet képviselői is mintha teljesen megfeledkeztek volna a matematikai módszerek alkalmazásáról.
-
Tények és lehetőségek a használt étolaj hasznosításában
Biodízel-komponensből jelenleg a MOL éves igénye közel 200 ezer tonna évente. Magyarországon elsősorban a repce alkalmas a gázolajhoz keverhető biodízel előállításához, a repcéből termelhető mennyiség viszont optimista becslések szerint is csak részben fedezi a MOL szükségletét. Mindenképpen szükség van egyéb inputlehetőségek számbavételére. A biodízelgyártás kiegészítő inputjaként kiváló megoldás lehet a használt étolaj felhasználása. A használt étolaj ilyen irányú hasznosítása nemcsak élelmiszer-alapanyagot részben kiváltó megoldásként fontos, hanem azért is, mert egy olyan veszélyes hulladékról van szó, amelynek a begyűjtése és környezettudatos hasznosítása ma még korántsem nevezhető megoldottnak.