A tanulmány a hazai borászati termékek külkereskedelmi forgalmának elemzésével foglalkozik. A különböző mutatókkal, indexekkel történő értékelés eredményei eltérő képet adnak borászati termékeink piaci helyzetéről az Európai Unióban. A palackos bor még mindig piacot talál magának az EU-ban. A hordós borok esetében az éleződő verseny és a palackos borok iránti fokozódó igény, harmadik országok betörése az EU piacaira komoly kihívást jelent. A pezsgő esetében figyelhető meg leginkább az export stagnálása, az import növekedése. Jelenleg a nemzetközi borpiac hajtóerői az éleződő verseny a hagyományos és az új termelők között, a kereskedelmi láncok fokozódó befolyása, a változó fogyasztói szokások, az EU piacszabályozása, a márka és a marketingmunka szerepe. A továbbiakban ezért feltétlenül szükséges a hatékony marketing, a piacra jutási támogatások emelése (a közös agrárpolitika ui. lehetővé teszi a nemzeti kiegészítést), az export-garancia és exporthitel-biztosítás koncepciójának átgondolása, illetve volt szocialista piacaink (Oroszország, Ukrajna stb.) felmérése, boraink ottani bevezetése, hiszen ezek több évtizeden át megbízható nagy volumenű exportpiacaink voltak. Természetesen ezen a területen is fontos a szemléletváltás, mert a keleti piacokon is fokozódik a minőség iránti igény.
Blog
-
Az ökológiai gazdálkodás alakulása az EU-ban és Magyarországon
Az 1960-as években mozgalomként indult ökológiai gazdálkodás a 90-es években fellendült. Hazánkban is sokan ebben a gazdálkodási formában látták a nagy kiugrási lehetőséget. A kezdeti nehézségeket – a szabályozási rendszer kialakítása – leküzdve hazánkban és a többi KKE országban is fellendült az ökogazdálkodás. Az 1990-es évek végén azonban a korlátlannak mondott piacon értékesítési nehézségek jelentkeztek. A területi növekedési ütem az EU-15 országaiban jelentősen lelassult, mivel a felvevő piac telítetté vált és elérte a fizetőképesség korlátait. A piac a keresleti piacból a kínálati piac irányába változott. Az újonnan csatlakozó KKE országok mezőgazdasági termelőinek le kell számolniuk azzal az illúzióval, hogy az Unióban nem lesz erőteljes versenyhelyzet a biotermékek piacán. Az ökotermelésre átállni szándékozó termelőknek a művelés alá vont területek növelése nem elegendő, termék innováció révén fejleszteni kell a termékszerkezetet, valamint a termékfeldolgozottságot és szükséges az értékesítési csatornák „megszilárdítása” is. Ezen feladatok megvalósítása az újonnan csatlakozó KKE országok számára különösen nagy kihívás. A kínai, ukrán és román olcsóbb termékek megjelenése is alátámasztja, hogy a magyar és a csatlakozó országok ökotermelőinek komoly árversennyel kell szembenézniük.
Az ökológiai gazdálkodásról számtalan tudományos és ismeretterjesztő cikket olvashattunk az elmúlt években. Ezek többségében a gazdálkodási forma tár-sadalmi, környezeti és gazdasági előnyei kerültek kidomborításra. Az ökogazdál-kodás társadalmi és környezeti előnyei a gazdaságiakhoz képest vitathatatlanok. A gazdasági előnyök közül az extra jövedelem a legjelentősebb, az extra jövedelem nagysága pedig a kínálat mértékétől függ. Kutatási munkám során különböző matematikai módszerekkel megállapítottam, hogy a kínálat – jelen esetben naturális egységben, termőterület nagyságban értendő – az EU-15 országaiban túlnyomórészt a telítődési görbét követi. Korábbi kutatási eredményekre – és jelen vizsgálat eredményeire, melyek az átállt területek nagyságát és az extra jövedelem közötti összefüggést vizsgálták – támaszkodva megállapítottam, hogy a most csatlakozott országok számára a nyugat-európai piac már közel sem jelent olyan jó értékesítési lehetőséget, mint azt korábban remélhették. Mindezek következtében a KKE országok termelőinek fel kell készülni a belföldi piaci igények kielégítésére, ami adott esetben alacsonyabb extraprofitot eredményezhet, aminek következtében az értékesítési marketingen kell javítani, illetve kiépíteni, esetleg a jelenlegi termelési struktúrát célszerű megváltoztatni, vagy újabb tevékenységet indokolt felkarolni.
-
Ágazatok költség-, fedezet- és eredményszámítása
Az egyes mezőgazdasági ágazatok költség-, fedezet és eredményszámítása elvégezhető olyan módon is, hogy a költségtényezőket megbontjuk állandó és változó költségekre. A költségek ilyen megbontása lehetővé teszi a piacgazdaságok gyakorlatában a controlling rendszerben alkalmazott többlépcsős eredmény kiszámítását, amit elsősorban azoknak a nagy vállalkozásoknak ajánljuk, ahol controlling szervezet működik. A controlling szervezet eredményes működésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő számítógépes háttér. A többlépcsős eredmény ismerete hasznos információkat nyújt egy ágazat, ágazatcsoport, vagy vállalkozáson belüli önelszámoló egység (például divízió) tényleges költségeinek és jövedelmezőségének megítélésére.
A cikk a Gazdálkodás korábbi számaiban Juhász Anikó és Orbánné Nagy Mária által hasonló témában közölt cikkéhez kapcsolódik.
-
A zöldségtárolás ökonómiai vonatkozásai
A zöldség-gyümölcs és burgonya ágazat kiemelt figyelmet igényel, mert ezen a területen nincsen kvóta az EU-ban. Kellő beruházással a fenti ágazatok jó pozícióba kerülhetnek a csatlakozás után. Ebben a folyamatban jelentős szerep jut a korszerű hűtőtárolásnak és a hűtőszállításnak. A gazdasági feltételek javításával, a piaci lehetőségek kiaknázásával bővíteni lehetne a termesztés és a forgalmazás szerkezetét.