A releváns hazai szakirodalom és kutatási eredményeink egyértelműen rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a fejlett országokhoz képest alacsony a vonóerő kapacitás, és arra is, hogy a hazai mezőgazdasági géppark nem felel meg a minőségi termék előállítás kívánalmainak. A gépek többsége túlkoros, s a géppark nem igazodik az átalakulást követő birtokstruktúrához. A gépesítettség jelen állapotában már a fejlődés korlátozó tényezője, ami nyugtalanító az uniós csatlakozást követően is. Úgy tűnik, hogy a magyar mezőgazdaság egyik versenyhátránya a nem megfelelő technikai ellátottság. Ezek az általános megállapítások azonban regionálisan és gazdaságonként is igen nagy különbségeket takarnak. A helyi, regionális és központi döntéshozók számára egyaránt fontosak ezért az e különbségeket, s a regionális sajátosságokat verifikálhatóan leíró összefüggések, s az ezekre alapozott szintetizált, új ismeretek. A cikk az egyéni gazdaságok technikai erőforrás-ellátottságában fellelhető területi különbségek kimutatására és azok okainak feltárására irányuló vizsgálatok eredményeit mutatja be az Észak-Alföld kistérségeiben.
Blog
-
A nemzetközi kereskedelem és az agrárviszonyok az ezredforduló után
A világgazdaság növekedésének az ezredforduló utáni megtorpanásában számos nem gazdasági tényező is szerepet játszott, amelyek a kereslet visszaesését, és a termelői és fogyasztói magatartás bizonytalanságait, visszafogottságát eredményezték. A teljesítmény dinamikájának csökkenése ugyanakkor a meghatározó világgazdasági centrumokban igen nagy szinkronitással ment végbe, ami a köztük levő kölcsönös függésnek, és fő okának, a globalizációnak az erősödését mutatja.
Az általános gazdasági recesszió hatott a világ kereskedelmének visszaesésére is, különösen a meghatározó régiókban. A kevéssé fejlett területeken a csökkenés nem érte el a fejlett régiókét, a világkereskedelemben néhány térség (Latin-Amerika, Közép-Kelet Európa, a Japán nélküli Dél-Kelet Ázsia országai) világkereskedemi poziciója relatíve növekedett.
A gazdasági-kereskedelmi visszaesés hatásaként elsősorban az alapanyagok árainak, azon belül is a mezőgazdasági termékárak folyamatos csökkenésének lehettünk tanúi, ami általában nehezebb helyzetbe hozta a fejlődő országok nagy részét, amelyek számára ezen termékek exportbevételei nagyban meghatározzák mind a szegénység felszámolására tett erőfeszítéseiket, mind az általános gazdasági felzárkózás lehetőségeit.
Ezért is tekinthető különösen jelentős előrelépésnek az a WTO keretében folytatódó tárgyalás-sorozat, amely mint „Dohai-forduló” kerül be a WTO „körtárgyalások” történetébe. Ennek alapvető törekvése ugyan nem különbözik a korábbi körtárgyalásokétól, két irányban azonban jelentős előrelépést jelent: egyfelől a fejlődő világ igen széles köre vett részt a megállapodások kialakításában (amire korábban nem volt példa), másfelől a szorosan vett külkereskedelem-szabályozás mellett foglalkoztak az élelmiszerbiztonság, a szellemi tulajdonjogok és a környezeti hatások kérdéseivel is. Mindemellett a „Dohai-forduló” elsősorban az agrárpiacok további liberalizálásában érhet el eredményt, amely a fejlődő világ nagy részének régi óhaja, és talán ezen keresztül – ha lassú lépésekkel is – közelebb juthatnánk a fejlett-fejlődő világ érdekellentéteinek csökkentéséhez.
-
A változó exporttámogatások és a vámok hatása az élőmarha és a marhahús kereskedelemre
Magyarország csatlakozásával a marhaágazat számára is hozzáférhető exporttámogatások és a lebomló vámok a kivitel felfutását valószínűsítenék. Sajnos azonban az EU kedvezményei sok esetben nem fedik le a fő célországokat és volumenhordozó exporttermékeket. Az exporttámogatások igénybevételének EU rendszeréhez való harmonizáció még nem zárult le. Elsősorban a forgalom eddigi alakulásából és a változó vámvédelemből következtethetünk a várható lehetőségekre. A kibővült EU felé irányuló exportban a nem fajtatiszta tenyészállat kategóriájába tartozó, 161-300 kg közötti nem vágásra szánt élőmarha (HS-0102904900), a vágásra szánt 81-160 kg közötti marha (HS-0102902100) és a csontnélküli, fagyasztott, nem negyedelt, nem lapocka és szegytájéki szarvasmarhahús (HS-0202309000) esetében találtunk lehetőségeket. A harmadik országok felé a 161-300 kg között más célra – nem vágásra – szánt élőmarha (HS-0102904900) esetében van exportbővülésre lehetőség. A csatlakozással megnövekvő importfenyegetettségünkre egyik kiemelt terméknél sem találtunk példát.[1]
[1] A cikk a Gazdálkodás korábbi számaiban Juhász Anikó és Orbánné Nagy Mária által hasonló témában közölt cikkéhez kapcsolódik.
-
Ágazatok költség-, fedezet- és eredményszámítása
Az egyes mezőgazdasági ágazatok költség-, fedezet és eredményszámítása elvégezhető olyan módon is, hogy a költségtényezőket megbontjuk állandó és változó költségekre. A költségek ilyen megbontása lehetővé teszi a piacgazdaságok gyakorlatában a controlling rendszerben alkalmazott többlépcsős eredmény kiszámítását, amit elsősorban azoknak a nagy vállalkozásoknak ajánljuk, ahol controlling szervezet működik. A controlling szervezet eredményes működésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő számítógépes háttér. A többlépcsős eredmény ismerete hasznos információkat nyújt egy ágazat, ágazatcsoport, vagy vállalkozáson belüli önelszámoló egység (például divízió) tényleges költségeinek és jövedelmezőségének megítélésére.
A cikk a Gazdálkodás korábbi számaiban Juhász Anikó és Orbánné Nagy Mária által hasonló témában közölt cikkéhez kapcsolódik.
-
A zöldségtárolás ökonómiai vonatkozásai
A zöldség-gyümölcs és burgonya ágazat kiemelt figyelmet igényel, mert ezen a területen nincsen kvóta az EU-ban. Kellő beruházással a fenti ágazatok jó pozícióba kerülhetnek a csatlakozás után. Ebben a folyamatban jelentős szerep jut a korszerű hűtőtárolásnak és a hűtőszállításnak. A gazdasági feltételek javításával, a piaci lehetőségek kiaknázásával bővíteni lehetne a termesztés és a forgalmazás szerkezetét.