Az Észak-Magyarország Régió nyolc településének LEADER összefogása gazdasági téren összekapcsolja a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat. A nagyon mutatós kulturális és más hagyományokat pedig nemcsak megőrzi, hanem „eladhatóvá”, hasznosíthatóvá is teszi. Továbbá előmozdítja a fiatalok helyben tartását, felkarolja a helyi mesterségeket, s természetesen maximálisan szolgálja az ott élők szükségleteinek, igényeinek kielégítését. A megkezdett út szép eredményekkel kecsegtet.
Blog
-
Értékrendszer és élelmiszer-preferencia vizsgálata a munkahelyi étkeztetés piacán Békés megyei primer kutatás tükrében
Jelen publikációban az értékrend vizsgálatán keresztül törekedtem az élelmiszer-preferenciák szintjén megmutatkozó differenciák karakterizálására, mivel megítélésem szerint az értékrend szintjén kirajzolódó különbségek visszatükröződnek a konkrét termékválasztás, így az élelmiszerválasztás szintjén. Faktor- és klaszteranalízis módszerével bizonyítottam, hogy az értékrend alapján képzett fogyasztói csoportok az élelmiszer-fogyasztás szempontrendszere szerint is különbségeket hordoznak.
Publikációmban törekedtem továbbá az egyénre jellemző élelmiszer-preferencia, mint a munkanapokat jellemző étkezési módot determináló tényező jellemzésére is. Az eredmények tükrében megállapíthattam, hogy az időhöz köthető preferenciák élelmiszer-választást befolyásoló hatása érzékelhető a fogyasztói véleményekben, de korántsem tekinthetők dominánsnak. Az élelmiszerválasztás szempontrendszerében még mindig jelentős szerepe van a minőség külső és belső ismérvrendszerének, valamint az árhoz köthető elemek határozottan elsőbbséget élveznek. A vizsgálati eredmények alapján megállapíthattam, hogy az élelmiszer-fogyasztásra jellemző preferencia-sorrend meghatározza a munkahelyi étkezési alternatívák rangsorát. -
Kihívások és lehetőségek az állati termék előállításban
Az állati termékek előállításában a jövő kihívásai a 2000-2020/30 évtizedekben összetettek, s mindenekelőtt a növénytermelésen keresztül bontakoznak ki, s jórészt a lehetőségek megragadása is innen eredeztethető. A kihívások között a növekvő népesség, az emelkedő életnívó, a bioenergia igényei, a bio-csomagolóanyagok térnyerése, a termőföld területének, valamint az öntözésre alkalmas vízkészletek csökkenése, a tengeri halállomány zsugorodása, s nem utolsósorban a sok bizonytalansággal jelentkező klímaváltozás a meghatározó. Ezekre keressük a megfelelő válaszokat.
-
A fiatalok helyben tartása
A magyarországi nyugati határvidék térségében elhelyezkedő település akciócsoportja logikusan felépített programjával a fiatalok helyben tartását kívánja előmozdítani. Első feladatként a vidéken élő fiatalok helyzetét, élet-, munka- és kulturális körülményeit tárták fel, hogy ezekre megfelelő válaszokat adhassanak. A fontosabb megoldások meghatározása mellé felsorakoztatják a lehetséges forrásokat. Az első lépések tapasztalatai bizonyították, hogy a fiatal, felsőfokú pályakezdők helyben tarthatók, illetve hazatérnek. Ebben a képzés, a foglalkoztatás, az innovációs műhely tevékenysége, a helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak.
-
Zöldséghajtató modellgazdaságok jövedelemtermelő képessége
A kertészeti termelésen belül a zöldséghajtatásnak, a kevésbé idényszerű és magas munkaerő szükséglete miatt, a jövőben igen nagy szerepe lehet a vidéken élő emberek foglalkoztatásában. Magyarország ökológiai adottságait figyelembe véve a Dél-Alföldi Régióban található gazdaságoknak ebben meghatározó szerep juthat. Munkánk során nyolc olyan mintaértékű hidrokultúrás zöldséghajtató gazdaságot vizsgáltunk, amelyek jövedelemtermelő képességük alapján versenyképesek és alkalmasak a továbbfejlődésre. Megállapítottuk, hogy az 1 ha-os méreten gazdálkodó paprikahajtató üzemek 138 980 euró SFH, a paradicsomhajtató gazdaságok 129 486 euró SFH (standard fedezeti hozzájárulás), míg az uborkahajtatással foglalkozók 121 641 euró SFH-t értek el. A standard fedezeti hozzájárulást 1200 euróval elosztva megkaptuk, hogy a vizsgált üzemek a paprika esetében 111,65 EUME, a paradicsom esetében 107,91 EUME, míg az uborka esetében 101,37 EUME-s méretkategóriába tartoznak, ami az EU-ban elfogadott szabályozás szerint igen nagy üzemnek tekinthető. Az életképes és ökonómiai értelemben megfelelő méretű gazdaságok standard fedezeti hozzájárulásának növelése a változó költségeken belül a fűtési költségek csökkentésével lehetséges. A vizsgált modellgazdaságokban a termálvízzel fűtött növényházak fűtési költsége 60%-kal volt alacsonyabb a szénnel fűtött hajtató berendezésekhez képest. A termálvíz növekvő terhei (környezetvédelmi bírság, bányajárulék, vízkészlet hasznosítási díj) ezt a világszintű versenyelőnyt jelentősen csökkentik.
-
A virágárverés, mint értékesítési forma
A kutatások igazolják, hogy a dísznövény-kereslet nagysága összefüggésben van a jövedelemmel. A GDP 1%-os növekedése a „virágfogyasztás” közel 2%-os növekedését eredményezi. A XX. század folyamán a világ egyre nagyobb része vált úgynevezett jóléti társadalmakká, és a dísznövények iránti kereslet a többszörösére növekedett az elmúlt évtizedekben. A dísznövénytermelés – de még inkább annak kereskedelme – már nem elhanyagolható nagyságú egyes országok nemzeti GDP-jéből kihasított részarányát tekintve sem. A dísznövények nagykereskedelmének hatékony módja az árveréses rendszer, amelyet legelőször a „virágnagyhatalomnak” számító Hollandiában alkalmaztak. A különböző virágtőzsdék kiválóan koordinálják egy adott térség kínálati és keresleti piacát, s gyorsaságának köszönhetően felpezsdítik azt az amúgy is gyors folyamatot, melyben a dísznövény a termelő üvegházából a „fogyasztó asztalára” kerül. A virágtőzsdék a tulajdonosaiknak – melyek döntő többségében a termelők köréből kerülnek ki – nem elhanyagolható profitot is termelnek. Mindemellett a kínált pénzügyi szolgáltatásoknak köszönhetően a termelők szinte azonnal az eladott termékek vételárához juthatnak, ami kedvez likviditási helyzetüknek. Magyarország stratégiai helyzete kedvező, mert már kívül esik Hollandia „felségterületén”. Egy esetleges dél-alföldi virágtőzsde felállítása – valamint a vonatkozó logisztikai és kereskedelmi beruházások meglépése – esetén hazánk vezető szerepet tölthetne be a térség dísznövény-kereskedelmében, ami jótékony hatással lenne az ágazat teljes egészére nézve.
-
Vidéki szolgáltatások fejlesztése
A kistelepüléseken – melyek zömében többféle hátránytól is érintettek – a Magyarországon „kitalált” gondnoki szolgálat sajátos és hasznos megoldása a különféle hátrányok ellensúlyozásának. Ráadásul a megoldás költségei alacsonyak, s a helyi lakosság igen jól fogadta a rendszer bevezetését. A gondnoki szolgáltatások színes palettája felöleli a személyes szolgáltatásokat (orvoshoz szállítás, gyermekek szállítása iskolába, óvodába stb.), különféle feladatok előmozdítását (sport, szabadidő stb.) és a helyi önkormányzati tevékenység segítését (ebédszállítás stb.)
-
Gazdasági lehetőségek az integrált búzatermelésben agrár-környezetgazdálkodási programok által egy magyar mezőgazdasági vállalkozásban
A szántóföldi alapprogram kifizetési összege jelentősen meghaladja a szabályozások betartásából adódó többletköltségeket, és ezáltal javulhat az életképes mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi helyzete és versenyképessége.
Az integrált célprogramba való esetleges belépéssel kapcsolatos előkalkuláció alapján megállapítható, hogy a célprogram által meghatározott többletköltség az integrált célprogram által kiosztott többletkifizetésnek csak a felét használná fel.
Érdemes élni a lehetőségekkel, amiket ezek a programok nyújtanak, mivel általuk a vállalkozás rendszeres, biztos és jelentős jövedelemhez juthat. -
Környezetpolitikai Fórum-sorozat, 2008 – Új kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban
A környezetpolitikai fórum résztvevői a legfontosabb kihívások között a fenntarthatóság megvalósításával, a klímaváltozással, az élelmiszer-ellátás biztonságával, az édesvizekkel és az energiaproblémákkal foglalkoztak. A fenntartható fejlesztés mindenekelőtt az emberi létezés, a lakosság egészséges életkörülményeit kívánja szolgálni. Ezt segíti a Magyarországon megalakult Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amely mindenekelőtt a különféle kihívások felmérésére és az eszkre adható válaszokra összpontosít. A klímaváltozásra való felkészülés – amely szorosan összefügg a fenntarthatósággal – akkor is szükséges, ha nem zajlik a klímaváltozás folyamata, mert az eddigi időjárási anomáliákra adható válaszok, valamint az olaj- és földgázfelhasználás csökkentése ezt mindenképpen indokolja. A hazai mezőgazdaság néhány szántóföldi növényre – kalászosok, kukorica, napraforgó, repce – egyszerűsödő termelési szerkezet, az állatállomány nagyarányú csökkenése hátrányos a fenntarthatóság nézőpontjából, amit bonyolít az élelmiszerek áremelkedése, az élelmiszer-ellátás biztonsága, a víz korlátozó szerepének növekedése. A fórum résztvevői nemcsak véleményeket fogalmaztak meg, hanem a megoldások tárházát is sorolták, s a civil öntevékeny kezdeményezések fontosságát is hangsúlyozták.
-
Akciócsoport szerepe a minőségbiztosításban
A magyarországi Tisza déli részén elhelyezkedő 10 paprikatermelő település akciócsoportja a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás révén, a közös beszerzés és értékesítés segítségével kívánja a piacokat visszaszerezni, illetve piaci expanziót elérni. A helyi intézkedések 10 pontban összegezve szolgálják a célok elérését, melyek első eredményei biztatóak.