A szekunder kutatás a vidéki kistérségi turizmus kapcsán megvizsgálja a döntő tényezőket és azok összefüggéseit. Az elemzés a vidéki kistérségek turisztikai lehetőségeire és a turizmus teljesítményére összpontosít. A diszkriminancia-analízist használtuk az jellemzők két, illetve több csoportba sorolásához, meghatározott prognózisok alapján. Az eredmény magában foglalja a besorolási mátrixot, a négyzetes eltéréseket, a lineáris diszkriminancia-függvényt, a közepes általános eltéréseket, a kovariancia-mátrixokat és az egyes észrevételek besorolási menetének összefoglalóját. Ezt követően besoroltuk a vidéki részterületeket turizmus-fejlesztési stratégiájuk alapján. Az egy csoportba tartozó részterületeknek egyforma fejlesztési stratégiával kellene rendelkezni. Ez a besorolás hasznos alapként szolgálhat a vidékfejlesztés, illetve a turizmus fejlesztésének elképzeléseihez.
Blog
-
Európai uniós tapasztalatok
A vidékfejlesztési EU és nemzeti források jobb, hatékonyabb hasznosulásának fontos eszköze a LEADER, amely a helyi kezdeményezések és stratégiák megvalósításának eszköze, kerete, szervezete, amely pályázatok segítségével, szakszerű menedzsmenttel oldja meg céljait, elképzeléseit. A nemzetközi tapasztalatok hasznos tanulságul szolgálnak a magyarországi LEADER széles körű kibontakoztatásához, s a célok eredményes magvalósításához.
-
A vidékfejlesztési lehetőségek és a vadászturizmus lehetséges szerepe a vidékfejlesztésben
A vidékfejlesztés az EU és Magyarország jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. Arra kell törekednünk, hogy vidéken csökkenjen az elvándorlás, új munkahelyek teremtődjenek és érvényesüljenek a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem elvei és céljai. Ehhez szükségesek az EU pályázattal elnyerhető források.
Az EU vidékfejlesztési prioritásai az „élhető vidék” megteremtését szolgálják. A vidékfejlesztéshez kapcsolódik a turizmus, amely a kieső mezőgazdasági bevételek kompenzálását segíti.
A turizmus fejlesztésében jelentős szerepet kaphatnak a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, hiszen jól harmonizálhatók a vidékfejlesztéssel, illetve a falusi- és ökoturizmussal. A vadászturizmus és vadgazdálkodás a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, így fontos lenne megjelenítése a vidékfejlesztési támogatásoknál. A vadgazdálkodás és vadászati turizmus – földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül – a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat.
A vadászturizmus csak részben kapcsolódik a meglévő idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervező irodák látják el. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketingmunkán és a szolgáltatások színvonalán tovább kell javítani.
A magyarországi vadászati turizmus Európában vezető helyet foglal el. Pozíciójának megőrzése és javítása elemi érdekünk. -
Magyarország élelmiszeriparának helyzete a klímaváltozás és a bioenergia-felhasználás tükrében
Megállapítható, hogy a klímaváltozás és a bioenergia-felhasználás növekedése jelentős kihívásokat jelent az élelmiszer-termékpálya egésze számára, és az azoknak való megfelelés koordinált és szakszerű lépések sokaságának megtételét teszi szükségessé a piaci és az állami szereplők részéről egyaránt.
-
A LEADER összefogás vidékfejlesztési jelentősége
Az Észak-Magyarország Régió nyolc településének LEADER összefogása gazdasági téren összekapcsolja a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat. A nagyon mutatós kulturális és más hagyományokat pedig nemcsak megőrzi, hanem „eladhatóvá”, hasznosíthatóvá is teszi. Továbbá előmozdítja a fiatalok helyben tartását, felkarolja a helyi mesterségeket, s természetesen maximálisan szolgálja az ott élők szükségleteinek, igényeinek kielégítését. A megkezdett út szép eredményekkel kecsegtet.
-
Értékrendszer és élelmiszer-preferencia vizsgálata a munkahelyi étkeztetés piacán Békés megyei primer kutatás tükrében
Jelen publikációban az értékrend vizsgálatán keresztül törekedtem az élelmiszer-preferenciák szintjén megmutatkozó differenciák karakterizálására, mivel megítélésem szerint az értékrend szintjén kirajzolódó különbségek visszatükröződnek a konkrét termékválasztás, így az élelmiszerválasztás szintjén. Faktor- és klaszteranalízis módszerével bizonyítottam, hogy az értékrend alapján képzett fogyasztói csoportok az élelmiszer-fogyasztás szempontrendszere szerint is különbségeket hordoznak.
Publikációmban törekedtem továbbá az egyénre jellemző élelmiszer-preferencia, mint a munkanapokat jellemző étkezési módot determináló tényező jellemzésére is. Az eredmények tükrében megállapíthattam, hogy az időhöz köthető preferenciák élelmiszer-választást befolyásoló hatása érzékelhető a fogyasztói véleményekben, de korántsem tekinthetők dominánsnak. Az élelmiszerválasztás szempontrendszerében még mindig jelentős szerepe van a minőség külső és belső ismérvrendszerének, valamint az árhoz köthető elemek határozottan elsőbbséget élveznek. A vizsgálati eredmények alapján megállapíthattam, hogy az élelmiszer-fogyasztásra jellemző preferencia-sorrend meghatározza a munkahelyi étkezési alternatívák rangsorát. -
Kihívások és lehetőségek az állati termék előállításban
Az állati termékek előállításában a jövő kihívásai a 2000-2020/30 évtizedekben összetettek, s mindenekelőtt a növénytermelésen keresztül bontakoznak ki, s jórészt a lehetőségek megragadása is innen eredeztethető. A kihívások között a növekvő népesség, az emelkedő életnívó, a bioenergia igényei, a bio-csomagolóanyagok térnyerése, a termőföld területének, valamint az öntözésre alkalmas vízkészletek csökkenése, a tengeri halállomány zsugorodása, s nem utolsósorban a sok bizonytalansággal jelentkező klímaváltozás a meghatározó. Ezekre keressük a megfelelő válaszokat.
-
A fiatalok helyben tartása
A magyarországi nyugati határvidék térségében elhelyezkedő település akciócsoportja logikusan felépített programjával a fiatalok helyben tartását kívánja előmozdítani. Első feladatként a vidéken élő fiatalok helyzetét, élet-, munka- és kulturális körülményeit tárták fel, hogy ezekre megfelelő válaszokat adhassanak. A fontosabb megoldások meghatározása mellé felsorakoztatják a lehetséges forrásokat. Az első lépések tapasztalatai bizonyították, hogy a fiatal, felsőfokú pályakezdők helyben tarthatók, illetve hazatérnek. Ebben a képzés, a foglalkoztatás, az innovációs műhely tevékenysége, a helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak.
-
Zöldséghajtató modellgazdaságok jövedelemtermelő képessége
A kertészeti termelésen belül a zöldséghajtatásnak, a kevésbé idényszerű és magas munkaerő szükséglete miatt, a jövőben igen nagy szerepe lehet a vidéken élő emberek foglalkoztatásában. Magyarország ökológiai adottságait figyelembe véve a Dél-Alföldi Régióban található gazdaságoknak ebben meghatározó szerep juthat. Munkánk során nyolc olyan mintaértékű hidrokultúrás zöldséghajtató gazdaságot vizsgáltunk, amelyek jövedelemtermelő képességük alapján versenyképesek és alkalmasak a továbbfejlődésre. Megállapítottuk, hogy az 1 ha-os méreten gazdálkodó paprikahajtató üzemek 138 980 euró SFH, a paradicsomhajtató gazdaságok 129 486 euró SFH (standard fedezeti hozzájárulás), míg az uborkahajtatással foglalkozók 121 641 euró SFH-t értek el. A standard fedezeti hozzájárulást 1200 euróval elosztva megkaptuk, hogy a vizsgált üzemek a paprika esetében 111,65 EUME, a paradicsom esetében 107,91 EUME, míg az uborka esetében 101,37 EUME-s méretkategóriába tartoznak, ami az EU-ban elfogadott szabályozás szerint igen nagy üzemnek tekinthető. Az életképes és ökonómiai értelemben megfelelő méretű gazdaságok standard fedezeti hozzájárulásának növelése a változó költségeken belül a fűtési költségek csökkentésével lehetséges. A vizsgált modellgazdaságokban a termálvízzel fűtött növényházak fűtési költsége 60%-kal volt alacsonyabb a szénnel fűtött hajtató berendezésekhez képest. A termálvíz növekvő terhei (környezetvédelmi bírság, bányajárulék, vízkészlet hasznosítási díj) ezt a világszintű versenyelőnyt jelentősen csökkentik.